PhD, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, sématerapeuta, egyetemi adjunktus


A szégyen szerepe krónikus megbetegedéssel küzdők kezeléssel való együttműködésében

 

 

Kutatás vezetője: Dr. Vizin Gabriella

A kutatásban résztvevő intézmények:

ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék

SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

SE ÁOK Onkológiai Központ

SE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika

SE ÁOK I. Sebészeti Klinika

 

Kutatás etikai engedély száma: 60676-2/2018/EKU

A kutatás rövid indoklása:

A rákos megbetegedések kockázata a magyar lakosság körében meglehetősen magas, a rosszindulatú daganatos megbetegedések előfordulásának gyakorisága az élettartam során meghaladja az 50 %-ot, nők és férfiak körében egyaránt (Menyhárt és mtsai, 2018). Lesújtó statisztikai adat, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb a rosszindulatú daganatos megbetegedés okozta halálozás (Eurostat, 2018). A drámaian magas halálozási arány szükségessé teszi a megelőzésre vonatkozó egészségpszichológiai intervenciók elterjedését, de legalább ennyire fontos a kezelésekkel való együttműködés javítása.

Jelen kutatásunkban azt feltételezzük, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedés diagnózisa olyan traumatikus tényező, amely önmagában is kiválthat PTSD-t, szorongásos zavarokat vagy depressziót, valamint a stigmatizáció és az emiatt kialakuló szégyen-érzés (szelf-fókuszú, tehetetlenséggel és kisebbrendűségi érzéssel együtt járó negatív érzelem) érdemben befolyásolhatja a betegek kezeléssel való együttműködését (adherencia, compliance), életminőségét, problémamegoldó kapacitásukat, poszttraumás állapotukat és ezáltal a túlélést.

Ezért kutatásunk célja, hogy felmérjük a betegek szégyen-szintjét, egyéb mentális tüneteiket (depresszió, szorongás, PTSD), stigmatizáltságukat és a kapott eredményeket összevessük a betegek adherenciájának mértékével, a jóllét és az életminőség szintjével, valamint problémamegoldó kapacitásukkal.

Hipotézisünk szerint a krónikus szégyen és a szégyenre adott reakciók, a stigmatizáció, a szégyennel való megküzdés faktorai, a traumatizáció mértéke, a PTSD, valamint a depresszió és szorongás jelenléte érdemben befolyásolja a betegek jóllétét, életminőségét és együttműködésüket a kezeléssel.

A tervezett kutatás a szégyen és krónikus szomatikus betegségek kapcsolatának feltérképezésén keresztül hozzásegítheti a szakembereket a célzott pszichoedukációs folyamatok könnyebb végrehajtásához, valamint fókuszált, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápiás metódusok kialakításához.

Menyhárt O, Fekete JT, Győrffy B. Demographic shift disproportionately increases cancer burden in an aging nation: current and expected incidence and mortality in Hungary up to 2030. Clin Epidemiol 10:1093-1108, 2018

Eurostat regional yearbook 2018. European Union, 2018

Online kérdőív emlődaganattal küzdő nők számára