PhD, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, sématerapeuta, egyetemi adjunktus


Szorongásról

 

A szorongás állapotát mindannyian jól ismerjük és azt is tudjuk, vannak bizonyos helyzetek, amelyekben szorongásunk fokozódhat. A szorongás átélése evolúciós előny, ha nem szoronganánk bizonyos helyzetekben, vélhetően felelőtlenül tennénk ki magunkat akár életet veszélyeztető helyzeteknek is. 

Mindenekelőtt fontos különválasztni a szorongást a félelemtől. Amikor félelmet érzünk, be tudunk azonosítani egy egyételmű helyzetet, tárgyat, ami a félelmünket okozza. Szorongás esetén gyakran nincs egyértelmű oka a szorongásunknak, vagy ha van is, a tapasztalt érzelmi arzenál meghaladja a kiváltó tényező által normál esetben előidézhető állapotot.

A szorongásos állapotok, súlyosságuk és kiterjedtségük alapján válhatnak diagnosztizálható mértékű mentális zavarokká.

A szorongás önmagában is megjelenhet zavarként, de nagyon sok más típusú lelki betegség velejárója is. Ezek közül gyakran látjuk a szorongást megjelenni depresszió, személyiségzavarok vagy akár súlyosabb, a valóságtól elszakadó állapotok kísérőjeként. 

Nagyon gyakori szorongásos zavarok:

Fóbiák

Pánikzavar

Szociális szorongás zavar

Generalizált szorongás zavar

A szorongásos zavarok kezelésében kidolgozott protokollok állnak rendelkezésünkre, amelyek révén viszonylag rövid, időhatáros terápiák segíthetnek a szorongásos zavarral küzdő személynek. 

Abban az esetben, ha nem a szorongás a vezető megbetegedés, de maga a szorongás markánsan megjelenik egy másik típusú kórkép kísérőjeként, akkor is alkalmazhatóak a kidolgozott protokollok, ám ilyenkor mindig figyelemet kell szentelni az eredeti lelki megbetegedésnek is a gyógyítás során. 

Leggyakrabban alkalmazott szorongáscsökkentő technikák:

légzéskontroll

relaxáció

mindfulness meditáció

kognitív viselkedésterápiás technikák

 

Szorongásos zavarokban jól alkalmazható önsegítő könyv:

Bourne, E. (2018) Szorongások és fóbiák gyógyításának kézikönyve. Édesvíz. 

Hasznos mobilapplikáció: Woebot